Úgy nyilatkozott: Magyarország az elmúlt tíz évben sok időt és energiát fordított arra, hogy a keleti világgal jó kapcsolatot tartson fent, s ebből az elmúlt időszakban sokszor profitált, miként a Türk Tanács tagjaival – Törökországgal, Üzbegisztánnal, Azerbajdzsánnal, Kazahsztánnal és Kirgizisztánnal – folytatott együttműködésből is. A múlt évben ugyanis hazánk a világkereskedelem visszaesésének ellenére három százalékkal növelte a tanács országaival történő gazdasági együttműködést, emellett sok magyar vállalat kapott lehetőséget arra, hogy beruházásokat hajtson végre ezekben az országokban. Mindezeken túl ötezer egyetemi hallgató jelentkezett a Türk Tanács országaiból magyarországi egyetemekre. 

A magyar kormány tizenegy évet azért kezdett el nyitni a keleti országok felé, hogy kiegyensúlyozza az ország külgazdasági politikáját. Mint Szijjártó fogalmazott: „Tudtuk, hogy a keleti országoknak magas a növekedési rátája, és erőforrásgazdagok. Mostanra bebizonyosodott, hogy ez a stratégiai lépés óriási siker, és nagyban hozzájárult a magyar gazdaság jó teljesítményéhez”. Kivitelünk volumenét 27 százalékkal tudtuk növelni, a legtöbb új beruházást Kína és Dél-Korea hozta hazánkba az elmúlt hét esztendőben.

Pakisztán
A magyar-pakisztáni kétoldalú kereskedelmi forgalom tavaly 12 százalékkal növekedett – jelentette be külgazdasági és külügyminiszterünk azon a magyar-pakisztáni online üzleti fórumon, amelyen 40 magyar és 60 pakisztáni cég vett részt. A Mol a legnagyobb külföldi befektetők közé tartozik Pakisztánban, az ország energiaszükségletének jelentős hányadát biztosítja kőolaj és földgáz kitermelésén keresztül. Az Eximbank 83 millió dolláros hitelkeretet nyitott magyar és pakisztáni vállalatok együttműködésének finanszírozására, mert előrehaladott tárgyalások zajlanak az orvosi műszerek gyártása, az élelmiszeripar és a kiberbiztonság területén. A kétoldalú kapcsolatokban fontos szerepet játszik az oktatás, a Magyarország által felajánlott 200 ösztöndíjas helyre 9500 pakisztáni diák jelentkezett.

Tádzsikisztán
Tádzsikisztán piaca nagy lehetőség a magyar vállalatoknak. Egyrészt a gyógyszeripar területén, ahol a legnagyobb európai szereplő egy magyar vállalat, a Richter; másrészt a vízgazdálkodásban, amelyben nagyon komoly infrastrukturális fejlesztésekre nyílik lehetőség; a mezőgazdaságban pedig egyre jobban nő a kereslet az élőállat iránt.  

Magyarország és Tádzsikisztán ugyan földrajzilag távoli országok, de ha ilyen esetben teljesül öt feltétel, akkor jól fejleszthetők a gazdasági kapcsolatok Szijjártó szerint. Az első, hogy a politikai kapcsolatok rendben legyenek, aminek része, hogy egyik ország sem avatkozik bele a másik belügyeibe. A második az emberek közötti közvetlen kapcsolatok kiépítése, ennek keretében a magyar állam évente 20 tádzsik diáknak biztosít ösztöndíjat valamelyik magyarországi felsőoktatási intézményben. Az érdeklődés nő, az idén már 71-en jelentkeztek a 20 helyre. A harmadik feltétel a fizikai jelenlét, a tádzsik és a magyar vállalatok közötti együttműködés elősegítése, ezért Magyarország konzulátust nyit Dusanbéban, amelynek elsődleges feladata elősegíteni a gazdasági, a vállalatközi és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztését. A negyedik előfeltétel a pénzügyi háttér megteremtése, ezért az Eximbank 30 millió dolláros hitelkeretet nyit, amelyből fejleszthetők a tádzsik és a magyar vállalatok közötti kapcsolatok. Az ötödik feltételként az úgynevezett „zászlóshajó projektet” említette a külügyminiszter, melynek keretében egy nagy magyar cég beruház Tádzsikisztánban, ezt esetleg követik más, kisebb „hajók”.

Folytatjuk: Irány Közép-Ázsia!