A szerb gazdaság tavaly 1,1%-os csökkenést könyvelhetett el, ám ez messze nem volt olyan nagymértékű zsugorodás, mint a térség többi országában. Az IMF és a Szerbia között most megkötött, 2023 végéig szóló megállapodás abban segítene Belgrádnak, hogy fejlessze az üzleti környezetet, valamint megerősítse a jogállamiságot az országban, folytatni tudja a veszteséges állami vállalatok átalakítását, illetve módosítsa a környezetvédelemre vonatkozó szabályozást. A szerb kormány azt várja, reméli, hogy az ország gazdasági növekedése az idén körülbelül 6%-os lesz. Az IMF 5%-os növekedésre számít.
Elfogadta a szerbiai parlament a 2021-es költségvetés módosítását annak érdekében, hogy segítse a koronavírus-járvánnyal szembeni küzdelmet, ösztönözze a gazdasági növekedést, és csökkentse a járvány okozta válság negatív hatásait. A módosítás értelmében az idei hiány a GDP 6,9%-ára nő, bár a tavaly decemberben elfogadott költségvetési törvény még csak a bruttó hazai termék 3%-át kitevő idei hiánnyal számolt. A módosított költségvetésben 257 milliárd dinárt (mintegy 794 milliárd forintot) különített el újabb gazdasági mentőcsomagra a szerb kormány. Az ehhez szükséges anyagi forrásokat hitelekből állják: az államadósság a GDP 58,2 százalékáról 60 százalékra emelkedik majd.
Szerbia 202 millió euró folyó fizetési mérleg többletet könyvelhetett el 2021 első két hónapjában, szemben a tavalyi év hasonló időszakában elért 510 millió eurós hiánnyal. Az árukereskedelem hiánya január-februárban 519 millió eurót tett ki, ezzel szemben a szolgáltatáskereskedelem 308 millió euró többletet ért el