Ez az ügylet az első olyan külföldi tulajdonszerzés egy stratégiai ágazatban, amelyet a kormány az ellenséges felvásárlások megakadályozására hozott törvény hatálya alatt engedélyezett – közölte György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára. A törvény megszületése óta a kormányhoz nyolcvan megkeresés érkezett, eddig tíz esetben született határozat, kilenc ajánlat nem minősült a törvény hatálya alá tartozónak.

A Sano a Solum részvényeinek 80 százalékot meghaladó részét vásárolta meg. A fejlesztések során a Solum szarvasmarha telepén a tejelő tehenek számát 900-ról 2000-re növelik, a Sano saját sertéstelepén pedig 500 kocáról 1200-ra emelik az állományt.

A Sano digitalizált, a mesterséges intelligenciára alapuló mintagazdaságokat alakít ki. A létesítmények működtetése érdekében részt vesz a helyi szakképzésben, valamint kutatás-fejlesztési megállapodást köt a győri egyetemmel – ismertette a jövő terveit Csorba Zsolt, a Sano ügyvezetője.

A bajor kézbe került Solum Zrt. a komáromi Klapka György Termelőszövetkezet utódjaként alakult. Az állattenyésztés ágazat profilja a tejtermelésre szakosodott tehenészet. A társaság egyik legjövedelmezőbb ágazata a burgonyatermesztés (350 hektáron évente 15-18 ezer tonna), de további növényeket is termesztenek.

A Solum Zrt. a mezőgazdasági tevékenysége mellett flexibilis csomagolóanyag- és reklámtáska gyártó üzemet működtet 1992 óta. Az üzem elsősorban az élelmiszeripar számára, másodsorban a higiéniai termékgyártók számára készít síkfóliás, tasakos és tömlős csomagolóanyagokat.