A bérmegállapodás azt is tartalmazza, hogy ha év közben a munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adó (szocho) a jelenlegi 15,5 százalékról, 13,5 százalékra csökken, akkor a minimálbér automatikusan havi bruttó 169 ezer, míg a garantált bérminimum havi bruttó 221.100 forintra emelkedik.

A tárgyalások már a múlt évben elkezdődtek a minimálbérről. A munkaadói oldal a cégek nehéz gazdasági helyzete miatt nem akarta emelni, velük szemben állt a munkavállalói oldal 10%-os emelési igénye. Tavaly még nem tudtak megegyezni, majd ez év elején a munkaadók 3%-os emelési javaslattal álltak elő, a munkavállalói képviseletek 5-6,5%-os emelést véltek reálisnak, végül 4 százalék szerepel az egyezségben.

A minisztériumi tájékoztató szerint a 2021-es bérmegállapodást a 4 százalékos emelést keveslő Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) kivételével a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának valamennyi tagja aláírta, így a szakszervezetek részéről a Liga Szakszervezetek, a Munkástanácsok Országos Szövetsége, a munkaadók részéről pedig a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ), az Áfeosz-Coop Szövetség, valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ).

Egyes vélekedések szerint a 4% emelés több, mint a nulla, hiszen ha nincs megállapodás, nincs emelés. Mások arra figyelmeztetnek, hogy sok cég számára megterhelő lesz a minimálbér növekedése, hiszen a gazdaság tavaly több mint 6 százalékkal visszaesett, a termelékenység csökkent, vagyis egy dolgozóra vetítve kevesebb új érték jött létre.

Emlékeztetőül: az elmúlt években 8-10%-kal nőtt a minimálbér, utoljára 2015-ben volt az ideinél alacsonyabb emelés. Korábban a gyors GDP-növekedés és a munkaerőhiány is elősegítette a bérek nagyobb növekedését, most viszont a koronavírus-járvány miatti gazdasági visszaesés alacsonyabb bérdinamikát indokol.