„Kováts Judit regénye a szlovákiai, késmárki németajkú kisebbség második világháború utáni szenvedéstörténetét dolgozza fel. A szerző a profi levéltáros képzettségével és a felelős író elszántságával évekig kutatott, sok tucat túlélőt szólaltatott meg. Egyetlen ponton sem csap át túlírásba, érzelmi vagy stilisztikai túlzásba. Ebből adódik a műtárgyi és nyelvi ereje: a tagadhatatlan valóság drámáját idézi meg.” – írja Szkárosi Endre a kötetről szóló méltatásában.

A Hazátlanok színpadi változata Kováts Judit azonos című regénye alapján készült, s az irodalom, a zene, a színművészet és vizuális elemek ötvözésével közelmúltunk történelmének több fehér foltját, közösségi sorstragédiáit mutatja be szerelmi történetbe ágyazva. Ősbemutatóját (ahol Dézsi Darinka színművészt láthattak Lilli szerepében) márciusban telt ház fogadta a Művész Stúdióban.

A Hazátlanok c. felolvasószínházi produkció és az annak alapjául szolgáló azonos című regény annak a több mint 12 millió németnek állít emléket, akiket a 2. világháború befejezését követően Közép-Kelet-Európa országaiból szülőföldjéről elűztek, volt zsidó koncentrációs lágerekben, szögesdrót mögött őriztek, rabszolgaként adtak-vettek, megvertek, megaláztak, megkínoztak, meggyilkoltak, csak azért, mert németnek születtek

A Hazátlanok szereplői fiktív személyek, azonban minden, ami velük történik, a valóságban is megtörtént. A sok tragédia és trauma ellenére azonban, amit elszenvednek, a regény és produkció optimista kicsengésű, hiszen Lilli Hartmann és sorstársai végül mégiscsak hazára találnak, és nagy szerepet játszanak Németország újjáépítésében és a szabad Európa alapjainak lefektetésében. 

A regény és a színpadi produkció főszereplője Lilli Hartmann 1944-ben a késmárki gimnázium végzős tanulója, akinek német nemzetisége miatt előbb a partizánok elől kell menekülnie, majd a háború befejeztével – édesanyjával, várandós nővérével és sorstársaival egyetemben – teljes jogfosztással sújtják, elveszik mindenüket, s először Novákyba, Szlovákia egykori legnagyobb koncentrációs táborába zárják, majd egy év rabság után a romokban heverő Bajorországba deportálják.

Lilli egy a több mint 12 millió sziléziai, pomerániai, szudétanémet, kárpátnémet, magyarországi vagy donausváb közül, akit a háború befejezését követően származása miatt bűnösnek bélyegeztek, szülőföldjéről elűztek, és a szétbombázott Németországban, sokszor katonai erővel, az őslakosok nyakára ültettek, illetve az egykori náci koncentrációs táborokba – például Dachauba és annak altáboraiba – zsúfoltak be, ahol hosszú éveken át rettenetes körülmények között éltek.

A Bencs Villa pódiumán az írót, azaz önmagát Kováts Judit személyesíti meg, Lilli Hartmann szerepében Nyomtató Enikő színművészt láthatják, a narrátor Kováts Dénes. A további alkotók: Karap Zoltán, Sas Szilárd, Molnár Máté (zene, hang- és képkulisszák), Kováts Judit (dramaturg), Karádi Zsolt (rendező). Az előadást követően az alkotók beszélgetésre invitálják az érdeklődőket a témáról, az alkotásról. 

Annyi bizonyos, nem mindennapi est részesei lehetnek, akik ellátogatnak a Bencs Villába a szeptember 22-én, 17.30-kor kezdődő irodalmi-színházi produkcióra. A tapasztalatok alapján érdemes mielőbb gondoskodni a jegyről, az alábbi helyek valamelyikén:

Móricz Zsigmond Színház Szervező- és Jegyiroda, Nyíregyháza, Országzászló tér 6. Tel.: 06-42/507-006, 06-20/233-2926, (csak hétköznap)

Bencs Villa, 4400 Nyíregyháza, Sóstói út 54., Tel.: 06-20/461-4551, (hétfő és csütörtök kivételével minden nap)

Online: http://www.moriczszinhaz.hu/p/online-jegyvasarlas.html