A német gazdaság a járvány további terjedése ellenére, a szigorú korlátozások lazítása óta (májustól) a kilábalás jeleit mutatja, ami azonban hosszan el fog húzódni. Az ipar jelenleg tapasztalható gyors fellendülése várhatóan folytatódni fog, de a gyenge külföldi megrendelések következtében üteme lassulni fog. Az ipari termelés növekedésének motorja eddig leginkább a gépjárműipar és a járműalkatrész gyártó szektor volt – derül ki Mautner Márk, hazánk berlini külgazdasági attaséja összegzéséből.
A munkaerőpiacon a stabilizálódás jelei tapasztalhatók. A munkanélküliség három hónap után, júliusban jelentős mértékben, 18 ezer fővel csökkent az előző hónaphoz képest. A Szövetségi Foglalkoztatási Ügynökség előzetes becslése szerint a rövidített munkaidőben (Kurzarbeit) foglalkoztatottak száma júniusban 6,7 millió főről 4,5 millió főre apadt. A foglalkoztatottság júniusban már csak enyhén csökkent és az előzetes indikátorok alapján júliusban tovább javult.
Július végén a Szövetségi Statisztikai hivatal adatai alapján a második negyedéves német GDP történelmi visszaesést (-10,1%) mutatott. Az építőipar kivételével a gazdasági teljesítmény szinte minden ágazatban jelentős mértékben csökkent. A negyedéves adatok mérésének 1970-es bevezetése óta ez volt a legnagyobb negyedéves visszaesés, meghaladta a pénzügyi válság alatt mért legnagyobb csökkenést is (-4,7% 2009 első negyedévben).
A rövidített munkaidő (Kurzarbeit) széleskörű bevezetésének köszönhetően a foglalkoztatottság enyhébb mértékben esett. A korlátozások fokozatos feloldásával májusra elindult a gazdaság kilábalása. Az ipari szektor májusra és júniusra erőteljesen növelni tudta a termelését és értékesítését. Ugyanakkor az ipari termelés szintje júniusban továbbra is csak a járvány kitörése előtti utolsó negyedév (2019. negyedik negyedév) termelési szintjének 87%-án állt.
Számos szolgáltatói ágazatban is láthatók a fellendülés jelei. Az immár kedvezőbb alaphelyzetnek köszönhetően a harmadik negyedévre a GDP erőteljes növekedésére lehet számítani. A konjunktúra további élénkülése nagyban függ a járványhelyzet további alakulásától belföldön és külföldön. Németország néhány fontos gazdasági partnerországának gazdaságát továbbra is súlyosan érinti a járványhelyzet, ezért várható, hogy az erőteljes májusi és júniusi növekedést követően a német gazdaság helyreállásának üteme lelassul és hosszú ideig fog elnyúlni.
A vállalati várakozások alapvetően ismét érzékelhetően javultak, az ifo Gazdaságkutató Intézet júliusi konjunktúrafelmérése alapján az üzletkötési várakozások a következő hat hónapra pozitív fordulatot vettek és kedvezőbbek a 2019 évben mért adatoknál.
A fogyasztás az üzletek újranyitásának köszönhetően május óta jelentős növekedést mutat. A kiskereskedelmi forgalom (gépjárművek nélkül) rekordszintet ért el, ami részben az elmaradt beszerzések pótlásának és a virágzó online kereskedelemnek köszönhető. Ez a szint júniusban is közel hasonlóan alakult, ugyanakkor az üzlethelyiségek megnyitásával az online forgalom 8,6%-ot csökkent. A gépjármű értékesítés májusban 34,5%-kal nőtt, de még mindig 22,3%-kal marad el a februári értékhez képest. Az új forgalomba helyezések júliusi erőteljes növekedése (+87,4%) arra enged következtetni, hogy ez a trend az elkövetkező időszakban is ki fog tartani.
A fogyasztói árak alakulásán júliusban érzékelhető volt a forgalmi adó ideiglenes csökkentése, így a fogyasztói kosár közel felét kitevő áruk ára júniushoz képest 1,9%-kal csökkent. A szolgáltatások ára ugyanakkor (leszámítva a szervezett turistautakat) nem változott. Az inflációs ráta júliusban enyhén negatív volt (-0,1%), míg az előző hónapban +0,9%-ot tett ki. Csökkenés volt tapasztalható az energiaárakban (-6,7%), ugyanakkor az élelmiszerek esetében 3 százalékpontos (+1,2%) emelkedés volt tapasztalható. A maginfláció (energia és élelmiszeráraktól megtisztítva) júliusban 0,6 százalékponttal +0,7%-ra csökkent.
A foglalkoztatási és munkanélküliségi mutatók a rövidített munkaidő (Kurzarbeit) széleskörű bevezetésének és az üzleti klíma megélénkülésének köszönhetően stabilizálódtak.
A szezonális hatásoktól megtisztított foglalkoztatási mutató júniusban már csak enyhén, 40 ezer fővel volt kevesebb, miközben az azt megelőző két hónapban 600 ezer fővel csökkent. A munkahelykínálat, és ezzel a munkavállalók iránti kereslet ugyanakkor továbbra is visszafogott. A vállalkozások a foglalkoztatás bővítését megelőzően először a rendes munkaidőre térnek vissza. A korai előrejelzések alapján a munkaerőpiacon további stabilizálódás várható.
