Az agrárdigitalizáció fontossága is hangsúlyos téma volt Nagy István agrárminiszter és Thomas Schmidt szász tartományi regionális fejlesztésért felelős miniszter augusztus végi budapesti megbeszélésének, akik a Magyarország és Szászország közötti kapcsolatok további erősítéséről egyeztetettek.
A magyar miniszter szerint a mezőgazdaság 21. századi helyzetét a digitalizáció és az adatok határozzák meg, amelyek felhasználása nélkülözhetetlen az eredményes gazdálkodáshoz. Hazánk ezért alkotta mega a Digitális Agrárstratégiát. Emellett pedig nagy hangsúlyt kell fektetni az adatvédelem magas szintű szabályozására is. Az 5G hálózat kiépítésével kapcsolatban Szászország komoly tapasztalatokkal rendelkezik, melyekre hazánk is támaszkodhat. A tárgyaláson szóba került a drónok mezőgazdasági alkalmazása és a repülő eszközök törvényi szintű szabályozása is.
A Közös Agrárpolitika (KAP) kapcsán Nagy István elmondta: Magyarország két átmeneti évvel számol. A miniszterek egyetértettek abban, hogy az uniós támogatási forrásokat minél egyszerűbben és rugalmasabban kell szabályozni. Ha ugyanis túl bonyolult a rendszer, és kellő átállási idő nélkül vezetik be, akkor nem lehet sikeres. A magyar tárcavezető hangsúlyozta: objektív, mérhető indikátorok kellenek, a KAP-nak pedig figyelembe kell vennie az egyes országok sajátosságait.
A találkozón a vidéki kistelepülések megerősítése és fejlesztése is terítékre került. Nagy István a szász miniszter figyelmébe ajánlotta a Magyar Falu Programot.
A digitalizáció, a hidrogéntechnológia és a körforgásos gazdaság volt Palkovics László innovációs és technológiai miniszter és Thomas Schmidt találkozójának elsődleges témái, akik egyetértettek abban, hogy a kétoldalú kapcsolatokat a kis- és középvállalkozói és a felsőoktatási együttműködésben, az elektromobilitás fejlesztésében is érdemes elmélyíteni.
Palkovics hangsúlyozta, hogy a magyar kormány kiemelt szakpolitikai célja Magyarországot Európa élenjáró országai közé emelni a digitális szolgáltatások, a gazdaság digitális átalakítása terén. Szerinte az 5G hálózatok megkezdett fejlesztései megalapozhatják, hogy hazánk az 5G alkalmazásokban a világ élvonalába lépjen. Az innovációs tárca nagyszabású szuperszámítógépes fejlesztési programot indított arra törekedve, hogy a nemzeti HPC központ bővülő kapacitásait a hazai kutatóhelyek mellett az innovatív vállalkozások is igénybe vehessék 2022 elejére.
A miniszterek szerint a digitalizációnak kulcsszerepet kell játszania a villamosenergia-rendszer klímabaráttá tételében is. A magyar álláspont szerint minden tiszta energiaforrás és technológia hasznosítását fontolóra kell venni a karbonsemlegesség 2050-re célul tűzött elérésében. A hidrogén energiatárolóként hozzájárulhat a megújuló energiatermelés kiegyensúlyozásához, lehetőséget teremt számos ágazat - többek között a vas- és acélipar, a cementipar és a távolsági áruszállítás - szénmentesítésére. Palkovics László arra hívta fel a figyelmet, hogy ki kell aknázni az atomenergia hidrogéntermelésben rejlő lehetőségeit is. A magyar hidrogéngazdaság fejlődése önálló fejezetként szerepel a 2020 elején bemutatott Nemzeti energiastratégiában, zajlik a nemzeti hidrogén-koncepció kidolgozása.
A magyar tárcavezető kifejtette, hogy a kormány a hazai hulladékgazdasági ágazat gazdaságpolitikai szerepének növelésén, a fenntarthatósági célok teljesülésének biztosításán dolgozik. Folyamatban van a körforgásos gazdaság irányába való elmozduláshoz szükséges komplex intézkedések bevezetése, készül a Nemzeti hulladékgazdálkodási stratégia is.
A magyar fél a találkozón a budapesti és drezdai műszaki felsőoktatási intézmények együttműködésének magasabb szintre emelését, közös kutatási témák meghatározását javasolta.
Az egyeztetésen elhangzott, hogy az innovatív vállalkozások nemzetközi versenyképességét erősítő EUREKA program magyar-szász kétoldalú felhívásának meghirdetése idén ősszel várható.