A magyar-moldovai gazdasági kapcsolatok egyik fő jellemzője, hogy a 120 millió dollár körüli áruforgalom csaknem 90 százalékát a magyar export teszi ki. Moldova 2018-ban Magyarország 64. kereskedelmi partnere volt, exportunkban az 56. helyen állt. Hasonló eredményeket könyvelhettünk el 2019-ben is, exportunk pár százalékos növekedésével, azaz elmondható: van kereslet a magyar termékek iránt.

Csaknem 50 vállalat működik Moldovában magyar tőkével, ezek közül legkiemelkedőbb az OTP moldovai befektetése. Az OTP Bank 2019 februárjában vásárolta meg a Mobiasbanca-t a Groupe Société Générale bankcsoporttól. A részvények csaknem 97%-át érintő tranzakció lezárása, illetve a felügyeleti engedélyek megszerzése tavaly nyáron fejeződött be. A befektetéssel az OTP piacvezető pozícióba került.

A Richter Gedeon 1997-ben hozott létre gyógyszer nagykereskedelmi képviseletet Moldovában, emellett kiépített egy 42 egységből álló, Richter Gedeon márkanév alatt működő gyógyszertár hálózatot. A cég tevékenységének köszönhetően a magyar gyógyszergyártók meghatározó, 10%-ot megközelítő részesedéssel bírnak a moldovai piacon.

Jelentős összegű befektetést hajtott végre Moldovában a Vitafort Kft, amely elsődlegesen állati tápanyag-premixeket forgalmaz, és folyamatosan bővíti tevékenységét. Ügyfeleit olyan technológiák bevezetésében támogatja (részben technológiai partnerei bevonásával), amelyek útján saját értékesítési tevékenységét biztosíthatja és bővítheti.

Meg kell még említeni az Equip-Test Kft.-t, amely 2018 októberében hozta létre moldovai képviseletét. Az autóipari beszállítók részére méréstechnikai és teszteszközöket gyártó vállalat a forgalmazási tevékenységen túl gyártókapacitást hozott létre Kisinyovban.

Magyar cégek moldovai befektetéseiben komoly lehetőséget lát Szabó Sándor kisinyovi magyar nagykövet.  Egyrészt azért, mert a magyar kormány ösztönzi a hazai cégek külföldi befektetéseit, másrészt azért, mert Moldovának égetően szüksége van külföldi befektetőkre, ezen keresztül technológia-transzferre és új munkahelyekre, amelyek hozzájárulhatnak a népesség helyben tartásához. Napjainkban ugyanis Moldova egyik legsúlyosabb problémája, hogy a lakosság – különösen a szakképzett réteg – külföldre költözik, és nem is kíván hazatérni.

Moldova – hasonlóan hazánkhoz – mezőgazdasági ország, ám az agráriumban előállított termékeket jelenleg csak alapanyagként képes exportálni. Különösen az agráriumra épülő feldolgozóiparra, élelmiszeriparra van szüksége, Magyarország pedig erős ezeken a területeken.

Másik fontos ágazat az IT szektor, amely kiemelkedő növekedést produkált az elmúlt években. Ez is olyan terület, ahol Magyarország jelentős eredményeket tud felmutatni. Moldova egyetemei jó alapot biztosítanak, a felsőoktatás modernizációja pedig éppen a mérnöki és informatikai képzésnek fog kedvezni, ezek fokozottabb támogatását célozza meg. Azaz valószínűsíthető, hogy jól képzett szakemberekre számíthat az IT-szektorban befektetni kívánó vállalkozó.

Számos stabilizációs intézkedés eredményeként tovább javult a moldovai gazdaság teljesítménye, és jelentősen erősödött az exportja. A stabilizációt és növekedést jól szolgáló változásokon ment keresztül a vállalkozások jogi és adminisztrációs környezete, habár még vannak további teendők mindkét területen.

A moldovai kormányzat hangsúlyt fektet a transzparencia megteremtésére és kommunikációjára a hatóságok működésében.

A külföldi befektetőket igen kedvező feltételekkel várják az ún. Szabad Vállalkozási Övezetekben (Free Economic Zone), a befektetőket a pénzbeli ösztönzők, adó-és vámkedvezmények mellett az eljárások egyszerűsítésével is próbálják támogatni. 

Moldova számos állami tulajdont szándékozik privatizálni a közeljövőben. A privatizációs tenderek kapcsán Ion Chicu, a Moldovai Köztársaság miniszterelnöke is több alkalommal hangsúlyozta, hogy szívesen látna még több magyar befektetőt országában.