Az összforgalom tekintetében Románia hazánk 9. legjelentősebb külkereskedelmi partnere, a magyar export 4. legnagyobb felvevőpiaca. Éppen ezért hazánk a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésének változatlanul nagy jelentőséget tulajdonít, kiemelten támogatja például a magyar cégek nemzeti stand keretében megvalósuló megjelenését a jelentősebb bukaresti és vidéki kiállításokon. Bár az idei programba két új kiállítás is bekerült az élelmiszeripar és a mezőgazdaság területéről, a koronavírus járványnak „köszönhetően” az elképzeléseket nem sikerült megvalósítani, hiszen sorra-rendre el kellett halasztani ezeket a rendezvényeket. A jelen állás szerint – bár még nem minden kiállítást töröltek Romániában – vélhetően egyetlen további 2020-ra tervezett szakkiállítást sem lehet majd megtartani. A nagyok közül például a szeptemberi aradi Agromalim kiállítást biztosan nem rendezik meg, miként az először tavaszról őszre áthelyezett bukaresti TIB-et és Metal Showt sem, amit most 2021 májusára helyeztek át. Az ugyancsak bukaresti Indagrát és társrendezvényeit még nem mondták le, de nagy esély van rá, hogy csak jövőre kerülhet sor rájuk.
S hogy miért érdemes Romániát továbbra is célországnak tekinteni? A magyar cégek, főleg a kis-és középvállalatok számára a közép-kelet-európai régió és azon belül is a szomszédos országok jelentik azt a kört, ahol nagyobb biztonsággal tehetik meg külpiacra jutásuk első lépéseit. Románia teljesen kézenfekvő lehetőségként adódik az ilyen jellegű kapcsolatépítés terén. A határhoz közeli régiók könnyen elérhetők, az esetleges kommunikációs nehézségek is könnyebben áthidalhatók az erdélyi területeken és az ottani megjelenés, illetve működés lehetőséget adnak arra, hogy időközben a jelentős fejlődési potenciállal rendelkező román piac távolabb eső területeit is fel lehessen térképezni.
Az elmúlt évek során végrehajtott adócsökkentések nyomán kedvezően alacsony szintű adórendszer alakult ki, emellett Románia európai átlaghoz történő felzárkózási folyamata pl. az infrastruktúra, a mezőgazdaság és élelmiszerfeldolgozás, vagy a környezetvédelem területén számos üzleti és befektetési lehetőséget kínál, akár hosszabb távra is.
A reális képhez azonban az is hozzátartozik, hogy a jogszabályi környezet gyakori változása, a bürokrácia és bizonyos régiókban az egyre szűkülő munkaerőpiaci kínálat sokszor megnehezítik az üzleti tervezést, de ezek áthidalása nem lehetetlen feladat, amit a vegyes vállalatok magas száma és a kétoldalú kereskedelmi forgalom dinamikája is alátámaszt. A magyar cégek, azon belül is a kis- és középvállalkozások romániai piacra lépését a bukaresti nagykövetségen, továbbá a kolozsvári és a csíkszeredai főkonzulátusokon a kifejezetten gazdasági-kereskedelmi témákkal foglalkozó szakdiplomatákon kívül a Külgazdasági és Külügyminisztérium intézményeként a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. keretei között működő hét erdélyi képviseleti iroda is segíti. Ugyancsak a román piacra jutásban lehet a magyar vállalkozók és cégek segítségére a MKIK békéscsabai székhelyű magyar-román tagozata.
