A kisebbségi ügyekkel foglalkozó vegyes bizottság 2011-ben ülésezett utoljára, de a mostani megállapodás – amely rögzíti a vitás pontokat is – lehetővé teszi a Szijjártó Péter által „korábban megoldhatatlannak hitt kérdések”-ként aposztrofált témák közös megtárgyalását és megoldását is. Külgazdasági és külügyminiszterünk kérte, hogy mihamarabb hívják össze ismét a bizottságot, és tárgyaljanak többek között olyan fontos ügyekről is, mint a marosvásárhelyi katolikus líceum további működésének kérdése.
Több kétoldalú megállapodást is aláírt Bogdan Aurescu román külügyminiszter és Szijjártó Péter a gyulai Almásy-kastélyban, így a 2004-es és a 2014-es, Bukarestben kelt megállapodás módosításáról szóló egyezményt is, amelyek miniszterünk szavai szerint javítják a határátlépés gyorsaságát, és elkerülhetővé válik általuk, hogy csak nagy kerülőkkel lehessen átjutni a magyar-román határ két oldalán, de egymáshoz közel fekvő településekre. Új, állandó nyitvatartású határátkelőhelyek nyílnak Elek-Ottlaka és Dombegyház-Kisvarjas között. Várhatóan ősztől az eddigi 12 helyett 14 állandó átkelő lesz a magyar-román határszakaszon, a magyar részen a magyarok építik ki a szükséges infrastruktúrát. A schengeni szerződés is erre kötelez minket.
2024-től létrejön a harmadik autópálya-kapcsolat a két ország között a Mátészalka-Csenger-Szatmárnémeti útvonalon, és 2024-re befejezik a Békéscsaba és az országhatár közötti vasútvonal korszerűsítését, így a vasúti forgalom Budapest-Bukarest-Konstanca között végig két vágányon haladhat.
Tárgyaltak energiabiztonsági kérdésekről is, egyetértenek abban, hogy a klímacélok mindkét országnak fontosak, de az elérésükhez szükség van a nukleáris energiára és a földgáz átmeneti energiahordozóként történő használatára.
Szijjártó szerint minél több szálon kötődik a két ország egymáshoz, annál nagyobb eséllyel oldják meg a konfliktusokat. Tíz év alatt megötszöröztük a Magyarországon élő román közösségeknek nyújtott támogatást, a román ortodox egyház hétszer több támogatást kap most, mint 2010-ben. Segítjük a nemzetiségi önkormányzatok oktatási tevékenységét, idén 1176 diák tanul az általuk fenntartott iskolákban Magyarországon.
Bogdan Aurescu szerint is a két ország közötti kapcsolat újraindításának és fejlesztésének reményét hordozza, hogy Iulia Matei államtitkár és Kalmár Ferenc miniszteri biztos aláírta a 2011-es bizottsági ülés jegyzőkönyvét. Elmondta, ő akkor társelnöke volt a bizottságnak, ezért örül, hogy folytatódhat a munka. Bízik a struktúrában is, hiszen a párbeszédben a két ország szakértői vesznek részt. A román miniszter szerint a találkozó és a vegyes bizottság újraindítása a két ország stratégiai partnerségének jele. A gazdasági kapcsolatok elmélyítését pedig szerinte az szolgálná, ha a mostani megállapodás értelmében sikerülne megalapítani ősszel a magyar-román közös kereskedelmi kamarát. A két ország közötti kereskedelmi forgalom volumene 2020-ban 9 milliárd euró volt. A beruházások terén van még tennivalójuk, hiszen Magyarország többet fektetett be az elmúlt években román területen, mint fordítva.
Aurescu emlékeztetett arra, hogy a magyar kormány pénzügyi támogatást nyújt a minőségi, román nyelvű oktatásnak; a román kisebbség számára biztosítja a nyelvhasználati jogokat; segíti román nyelvű kiadványok és művészeti alakulatok működését, továbbá Budapesten helyet biztosít egy ortodox templom építéséhez.
A találkozón szó volt az erdélyi gazdaság fejlesztését szolgáló projektről is, amelynek kulcsa a diszkrimináció-mentesség, az európai versenyjogi szabályok betartása, valamint a román hatóságok bevonása az auditálásba.