Ezt és a program további elemeit a közelmúltban jelentette be Zambó Péter, az Agárminisztérium (AM) erdőkért és földügyekért felelős államtitkára.

Az Agrárminisztérium és az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) négy elemből álló programot indít, az első helyen a kormány azon vállalásának teljesítése áll, amely szerint minden megszületett gyermek után legalább 10 facsemetét ültetnek el évente. A cél megvalósítása érdekében az állami erdőgazdaságokkal együttműködve minden megyében létrehozzák az újszülöttek erdejét, ami mintegy 1 millió facsemete elültetését és 150 hektár új erdő kialakítását jelenti. Az újszülöttek erdejébe csak őshonos fajokhoz tartozó facsemetéket telepítenek, például kocsányos vagy kocsánytalan tölgyet.

Az erdősítés következő lépésként az állami erdőgazdaságok által kezelt területeken is folytatják az erdőtelepítést, aminek eredményeként mintegy 250 hektár új erdő jön létre körülbelül kétmillió facsemete ültetésével.

A program harmadik elemében a természet által eddig elvégzett munkára támaszkodnak és kisebb beavatkozásokkal (a megjelent inváziós fajok visszaszorítása, új facsemeték ültetése az üres foltokba) erdővé alakítják és jogilag is erdővé minősítik azokat a területeket, ahol felhagytak a mezőgazdasági műveléssel és megjelentek már kisebb fák és bokrok. Ezáltal további mintegy 250 hektáron tudnak erdőket létrehozni Zambó Péter szerint.

Az ITM és az AM együttműködése forrást biztosít az Éghajlatváltozási cselekvési terv erdészeti feladatainak megvalósítására is, így a program negyedik elemében az Erdészeti Mérő és Megfigyelő Rendszert és az erdészeti klímamonitoring-hálózatot fejlesztik. Az agrártárca államtitkára szerint mindez egyebek közt azért fontos, hogy az erdőtelepítéseknél a klímaváltozáshoz hosszú távon alkalmazkodni képes fafajokat tudjanak kiválasztani.

Az ITM 2 milliárd forintot biztosít az ország fával borított területeinek növeléséhez. Kaderják Péter, a tárca energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára szerint az új erdőterületek létrehozása azért is fontos, mert hozzájárul az éghajlatváltozás káros hatásainak mérsékléséhez. Az erdőgazdálkodás éghajlatvédelmi jelentőségét mutatja, hogy Magyarország erdőállománya évente 4-5 millió tonna közötti szén-dioxid megkötésére képes.

Érdekesség, hogy hasonló helyi kezdeményezések már korábban elindultak, Nyíregyházán például Újéletfa-liget, Baktalórántházán Újszülöttek Parkja keretében ültetnek fákat az újszülött gyermekek szülei.